A zenetanulás kihat az agy fejlődésére

A zenetanulás a gyermekeknél erősítheti a jobb és a bal agyfélteke közötti kapcsolatot, ám ez a hatás csak rendszeres gyakorlás esetén érvényesül - számoltak be amerikai tudósok a Kognitív Idegtudományi Társaság éves konferenciáján.

A Gottfried Schlaug agykutató által irányított vizsgálat még 1995-ben kimutatta, hogy professzionális zenészek esetében, akik hétéves koruk előtt kezdtek el játszani valamilyen hangszeren, általában megvastagodott az agy úgynevezett kéregteste (corpus callosum), amely információs szupersztrádaként funkcionál a két agyfélteke között - olvasható a Science című folyóirat honlapján.

Schlaug és kollégái a corpus callosum megvastagodását azzal magyarázták, hogy a zenetanulás révén megszaporodnak az idegsejtek közötti kapcsolatok. Elméletüket számos bírálat érte, a szkeptikusok szerint a tehetséges zenészek esetében ab ovo más lehet az agy struktúrája, már induláskor kifejlettebb kéregtesttel rendelkeznek.

Gottfried Schlaug - aki jelenleg a Harvardi Orvosegyetem professzora Bostonban - és kollégái mostani vizsgálódásaikba 31 gyereket vontak be. A kutatók elvégezték a gyerekek agyának részletes mágnesesrezonancia-vizsgálatát 6 éves korukban, majd három évvel később.

Az eredeti csoportból hat gyermek szorgalmasan gyakorolt: a két vizsgálat között eltelt három év során hetente legkevesebb 2,5 órát szenteltek a zenének. Ezeknél a muzsikuspalántáknál a kéregtest azon része, amely a két agyfélteke mozgástervező régióit kötötte össze, körülbelül 25 százalékkal növekedett az agy átlagos térfogatához képest.

Azoknál a gyerekeknél, akik hetente egy vagy maximum két órát gyakoroltak, valamint akik felhagytak a zenetanulással, nem mutatták ki ezt a növekedést. Az összes gyerek "kétkezes" hangszeren, például zongorán vagy hegedűn játszott.

A sokat gyakorló gyerekek esetében javult a két kéz mozgáskoordinációja is. A továbbiakban a kutatók azt vizsgálják, hogy a zenei tanulmányok befolyásolják-e a gyerekek memóriáját, vagy vitakészségét 

• MTI

Fontos kérdések a zenetanulással kapcsolatban

Érdekességek I Pedagógiai program

• .

   

   Miért hasznos a zenetanulás gyermekkorban?
  
  A zenetanulásnak számtalan előnye van - ez vitathatatlan.
  Sok szülő ennek ellenére nehezen határozza el magát, hogy tanuljon-e zenét a gyerek, vagy sem.
  
  Egyesek attól félnek, hogy nehogy túlterheljék csemetéjüket, mások hasznosabbnak tartják a sportot, a nyelvórát vagy a számítógépes oktatást.
  
  Összegyűjtöttünk 12 meggyőző érvet, amely segíthet dönteni.
  
  1. A korai gyermekkorban kezdődő zenetanulás nagymértékben fejleszti a gyermek agyának azon részét, amely a nyelvérzék kialakulásáért, valamint a logikus gondolkodásért felelős.
  
  A legújabb kutatások szerint a zeneoktatás elősegíti a bal agyfélteke fejlődését (ez felelős a nyelvi készségekért is), illetve hogy a rendszeres muzsikálás elősegíti más tantárgyak tanulásának sikerességét is.
  
  A zene állítólag képes arra, hogy sajátos módon rendezze az idegpályákat.
  
  Ha a gyerek az ismert dalokat új információkkal társítja, akkor az új adatok sokkal könnyebben rögzülnek a memóriájában.
  
  2. Létezik egy érdekes kapcsolat a zene és a térbeli tájékozódás között is (a térlátás az emberek azon képessége, amely által fel tudják mérni mindazt, amit látnak, és valós képet alkotnak a tárgyak méretéről és a térbeli elhelyezkedéséről).
  
  Ez a sajátos intelligencia szinte nélkülözhetetlen a gyermek számára, legyen szó bonyolult matematikai feladatok megoldásáról, vagy a tankönyvek bepakolásáról az iskolatáskába.
  
  3. A művészeti karok hallgatói elsajátítják a kreatív gondolkodásmódot, és a problémákat úgy próbálják megoldani, hogy egy adott problémára több lehetséges megoldást keresnek, közben pedig kizárnak minden fölösleges szabályt és feltevést.
  
  A művészetekkel kapcsolatos kérdésekre általában több jó válasz is létezik, ezáltal pedig segít gyermekednek önmagára találni és kialakítani a saját egyéni stílusát.
  
  4. A legújabb kutatások kimutatták, hogy azok a gyerekek, akik zenét, vagy általában valamilyen művészetet tanulnak, sokkal jobb eredményeket érnek el a vizsgákon.
  
  Az ilyen tanulók általában a középiskolában is nagyobb jegyeket kapnak, mint a többiek.
  A zene fejleszti a gyermek kreativitását, az önkifejezést, és erősíti közösséghez való tartozás élményét.
  
  5. Ha a gyerek zenét tanul, akkor bepillantást nyer más kultúrák világába is, és megtanulja megérteni és értékelni azokat, akiknek szokásai, hagyománya eltérnek a az övétől.
  
  Az együttérzés és empátia segít "kinevelni" a gyermekből az önző és önkényes magatartást, hidat építve a különböző kultúrák között pedig megtanít arra, hogy már gyerekkorban tisztelni tudjunk más nemzeteket.
  
  6. Azok, akik intenzív zeneoktatásban részesülnek könnyen megtanulják azt, hogy bizonyos részletek hogyan állnak össze egy egésszé, és nagyon jó, alapos, lelkiismeretes szakemberekké válnak a jövőben.
  
  Amikor a tanuló egy új feladattal kerül szembe, ez a tudás az, ami arra készteti, hogy tökéletességre törekedjen és az adott tevékenységre összpontosítson.
  
  7. A zenében a tévedés az tévedés, egy hangszer nem szól jól, ha nincs tökéletesen felhangolva, a hangokat jól kell leütni ahhoz, hogy a zene szépen szóljon.
  
  Egy fellépés csak akkor jó, ha fárasztó munka és kemény gyakorlás gyümölcse.
  
  A zeneoktatás révén a gyerekek megtanulják értékelni a kemény munka gyümölcsét, és megütni a kívánt színvonalat, amelynél jobban semmi sem tükrözi és jutalmazza meg az erőfeszítéseket.
  
  8. A zenetanulás csapatmunkára és fegyelemre is tanítja a gyereket.
  
  Egy zenekar csak akkor játszhat jól, ha a tagjai mind együtt, egységesen dolgoznak, ha a hangzás harmonikus, és mindenki előtt egy közös cél lebeg: az, hogy a fellépés tökéletes legyen.
  
  Ez elkötelezettséget kíván a gyerek részéről, ugyanakkor rengeteg tanulást, gyakorlást és kemény munkát is igényel.
  
  9. A zene kiváló kreatív kifejezőeszköz lehet a gyermek számára.
  
  Ha az alapokat már sikerült gondos gyakorlással elsajátítani, a fejlődésre és önálló alkotásra való törekvés természetessé válik a számára.
  
  Az önkifejezési készség fejleszti a gyermek önbizalmát is.
  
  10. A zenetanulás olyan készségeket fejleszt ki a gyerekben, amelyek később hasznosak lesznek, ha az felnőttként boldogulni akar a munkahelyén.
  
  A zene a megfigyelés helyett a cselekvésre összpontosít, és megtanítja a gyereket arra, hogy szó szerint mindenütt megállja a helyét.
  
  A munkaadók ma már olyan sokoldalú alkalmazottakat keresnek, akik rugalmasak és könnyen alkalmazkodnak.
  
  A zenetanulás pontosan ilyen felnőtteket nevel a gyerekekből.
  
  Zeneórákon a gyerekek már korán megtanulnak kommunikálni egymással és megismerik a hatékony csapatmunka fogalmát.
  
  11. Az előadások alatt a gyermek megtanul uralkodni a félelmein és kockázatokat vállalni.
  
  Egy kis szorongás, izgalom sosem árt, hiszen életünkben gyakran kerülünk nehéz helyzetekbe.
  
  Minél korábban és minél többször kell szembenéznie vele, a gyerek annál jobban hozzászokik a félelmeihez.
  
  A kockázatvállalás elengedhetetlen, ha azt akarjuk, hogy gyermekünk maximálisan ki tudja használni a képességeit.
  
  12. A művészetek tanulása és a zenei nevelés fejleszti a gyerek szépérzékét, kreativitását, és ezek a készségek egész életén keresztül elkísérik majd.