Történeti áttekintés

Zeneiskola – Lavotta  János Zeneiskola – Lavotta János Művészeti  Iskola – Kossuth Lajos Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti  Iskola Lavotta János Tagintézménye- Lavotta János Alapfokú Művészeti Iskola

Az Asztalosné Lévay Adél zongoraművész-tanár magán zenedéjén megszerveződött állami zeneoktatás 1958/59-es tanéve egyúttal a városi zeneiskola induló éve Sátoraljaújhelyen. A folyamatosság jegyében létre hívott zeneiskola – az  első tantestület tagja Asztalosné is – megszervezője  Ujj Viktor Géza fuvola tanár.

Az intézmény fennállásának 57 éve alatt csupán három igazgatót jegyzett, ami azt is eredményezte, hogy a zeneiskola fejlődésében mindhárom vezető keze nyoma jól felismerhető.

Ujj Viktor Géza a szervezés nehézségein túl igyekezett valamit átmenteni a zenei élet korábban volt gazdag polgári értékeiből s az amatőr muzsikálás magas színvonalát (kamaraegyüttesek, szimfonikus zenekar) teremtette meg.

A városból történő elköltözése nyomán 1972-ben Szatmári György oboa tanár kapott vezetői megbízást. Irányítása alatt elsősorban a város fúvós hagyományai (Dohánygyári Zenekar) erősödtek azáltal, hogy a zeneiskolai növendékekből álló úttörőzenekar működése idején kimagasló szakmai sikereket ért el. A zeneiskola vezető helyettesi feladatainak ellátására Fehérné Sulyok Éva gordonkatanár először 1978-ban kapott felkérést s megbízatását 2013-ban történt nyugállományba vonulásáig példamutató fegyelemmel és nagy szakértelemmel látta el.

A tantestület tagjai 1987-ben Dombóvári János mélyhegedű, történelem-ének szakos tanárt választották az intézmény igazgatójává. Két év elteltével a zeneiskolát Zemplén legnevesebb muzsikusáról, a Tállyán nyugvó verbunkos-szerző, hegedűvirtuóz, az első színházi karmester, házitanító Lavotta Jánosról nevezték el. A névadás a hazai Lavotta-kutatásnak új lendületet adott. A gazdag szimfonikus zenekari múlttal rendelkező Dombóvári János hangszeres tanárokból, zenei pályás (volt) növendékekből, magas osztályú tanítványokból 1990-ben kamarazenekart alapított, s ezzel egy időben létre jött a Lavotta-kutatást segítő, a verbunkos muzsikát megismertető-népszerűsítő alapítvány. E szervezet gondozója a térség egyetlen zenei díjának, az évente átadásra kerülő Lavotta János-díjnak is. Az eddig megtartott hat (1990, 2000, 2004, 2006, 2010, 2012) zenetudományi konferencia pedig Lavotta és korának legfrissebb kutatási eredményeit fogta egybe a magyar zenetörténet számára.

Az addigi hagyományos hangszeres oktatás mellett a képzőművészet, néptánc – minisztériumi engedéllyel történő – tanrendbe állításával pedig 1992-ben létre jött a művészeti iskola, amelynek Mikóházán kihelyezett tagozata van napjainkban is.

A reálértékben és összegszerűen is egyre csökkenő állami hozzájárulás következményeként a város önkormányzata nem kötelező jellegű fenntartói jogáról lemondva a művészeti iskola működtetését Borsod –Abaúj – Zemplén Megye Közgyűlésének adta át 2004-ben. A megye önkormányzata pedig – szintén a tovább szűkülő források miatt – három sátoraljaújhelyi intézményét összevonva Györgyi Béláné igazgató asszony irányításával 2005-ben létrehozta a Kossuth Lajos Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményét. Az intézményegységek élén – korlátozott jogkörrel – maradtak az addigi vezetők, így Dombóvári János iskolavezető, valamint helyettese Fehérné Sulyok Éva. A megyei fenntartó tovább folytatva az intézmények összevonását, 2009-ben az általa fenntartott három-, az ózdi Erkel Ferenc-, a sátoraljaújhelyi Lavotta János művészeti iskolából létrehozta kazincbarcikai székhellyel a Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézményt és tagintézményeit. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrejöttével 2013-ban a Kazincbarcikai Tankerület lett a Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola Lavotta János Tagintézménye állami fenntartója.

Minősített intézmény

Az oktatási tárca a közoktatási intézmények sorából 2006-ban az alapfokú művészetoktatási intézménytípust találta a legalkalmasabbnak és legidőszerűbbnek arra, hogy a törvény által valamennyi művészeti iskola részvételével átfogó minősítési eljárást kezdeményezzen. A fenntartók költségén lezajlott vizsgálat kétes eredménye: közel száz megszűnt intézmény és mintegy 100 ezerrel kevesebb növendék…

A kirendelt szakértők a Lavotta János Művészeti Iskolában is lefolytatták a minősítési eljárást: hét hangszeres órán, valamint egy néptánccsoport foglalkozásán, illetve a tanügy-igazgatási terület vizsgálatában vettek részt. Elismerés és köszönet illeti azokat a pedagógusokat (Fehérné Sulyok Éva, Dombóvári János Imre, Hubay Éva, Hrencsik Imréné, Licskó Tibor, Karika Sándor, Mizsákné Bodnár Zsuzsanna, Dr.Petricska Miklósné, Popovics Ágnes), akik az értékelők pozitív tapasztalatai alapján a minősített intézmény cím elnyerését elősegítették.

A fennállásának 50. évfordulóján túljutott iskolában jelenleg már csak zeneművészeti ágon folyik oktatás. Noha megalapozott igény esetén az intézmény a zeneművészeti ág szinte valamennyi hangszerének oktatását is tudná biztosítani, azonban a növendékek, szülők napjainkban a furulyát, fuvolát, klarinétot, oboát, trombitát, zongorát, szintetizátort, gitárt, hegedűt, gordonkát, ütő-, valamint népi hangszereket (furulya, citera, ének) választják.

A művészetoktatás azon túl, hogy alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítva a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását, lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A művészetoktatás a növendékek számára lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a szaktárgy műveléséhez szükséges készségek megszerzésére, az ismeretek átadására, valamint az ilyen tevékenységek tudatosítására. E cél elérése nemcsak az intézmény számára kívánatos, hanem teljesülése a város közművelődése szempontjából talán még fontosabb. A művészeti pályát választó növendékek felkészítése mellett ugyanis jóval több azoknak a száma (mintegy 90%), akiknek érdeklődése, részvétele kihat az adott település kulturális életére. A növendékek közreműködése az intézmény, a város rendezvényein, részvételük kórusokban, zenekarokban egyaránt hasznos, értékes, felemelő. A fiatalok részvétele már csak azért is nélkülözhetetlen, mert Sátoraljaújhely nagy múltú nem hivatásos együtteseinek – mint a Dohánygyári Fúvószenekar, a Lavotta János Kamarazenekar, a Városi Vegyeskar, valamint a Hegyalja Néptáncegyüttes – utánpótlását évtizedek óta az intézmény falai közül kikerülő növendékek biztosítják.

• .

   

   Miért hasznos a zenetanulás gyermekkorban?
  
  A zenetanulásnak számtalan előnye van - ez vitathatatlan.
  Sok szülő ennek ellenére nehezen határozza el magát, hogy tanuljon-e zenét a gyerek, vagy sem.
  
  Egyesek attól félnek, hogy nehogy túlterheljék csemetéjüket, mások hasznosabbnak tartják a sportot, a nyelvórát vagy a számítógépes oktatást.
  
  Összegyűjtöttünk 12 meggyőző érvet, amely segíthet dönteni.
  
  1. A korai gyermekkorban kezdődő zenetanulás nagymértékben fejleszti a gyermek agyának azon részét, amely a nyelvérzék kialakulásáért, valamint a logikus gondolkodásért felelős.
  
  A legújabb kutatások szerint a zeneoktatás elősegíti a bal agyfélteke fejlődését (ez felelős a nyelvi készségekért is), illetve hogy a rendszeres muzsikálás elősegíti más tantárgyak tanulásának sikerességét is.
  
  A zene állítólag képes arra, hogy sajátos módon rendezze az idegpályákat.
  
  Ha a gyerek az ismert dalokat új információkkal társítja, akkor az új adatok sokkal könnyebben rögzülnek a memóriájában.
  
  2. Létezik egy érdekes kapcsolat a zene és a térbeli tájékozódás között is (a térlátás az emberek azon képessége, amely által fel tudják mérni mindazt, amit látnak, és valós képet alkotnak a tárgyak méretéről és a térbeli elhelyezkedéséről).
  
  Ez a sajátos intelligencia szinte nélkülözhetetlen a gyermek számára, legyen szó bonyolult matematikai feladatok megoldásáról, vagy a tankönyvek bepakolásáról az iskolatáskába.
  
  3. A művészeti karok hallgatói elsajátítják a kreatív gondolkodásmódot, és a problémákat úgy próbálják megoldani, hogy egy adott problémára több lehetséges megoldást keresnek, közben pedig kizárnak minden fölösleges szabályt és feltevést.
  
  A művészetekkel kapcsolatos kérdésekre általában több jó válasz is létezik, ezáltal pedig segít gyermekednek önmagára találni és kialakítani a saját egyéni stílusát.
  
  4. A legújabb kutatások kimutatták, hogy azok a gyerekek, akik zenét, vagy általában valamilyen művészetet tanulnak, sokkal jobb eredményeket érnek el a vizsgákon.
  
  Az ilyen tanulók általában a középiskolában is nagyobb jegyeket kapnak, mint a többiek.
  A zene fejleszti a gyermek kreativitását, az önkifejezést, és erősíti közösséghez való tartozás élményét.
  
  5. Ha a gyerek zenét tanul, akkor bepillantást nyer más kultúrák világába is, és megtanulja megérteni és értékelni azokat, akiknek szokásai, hagyománya eltérnek a az övétől.
  
  Az együttérzés és empátia segít "kinevelni" a gyermekből az önző és önkényes magatartást, hidat építve a különböző kultúrák között pedig megtanít arra, hogy már gyerekkorban tisztelni tudjunk más nemzeteket.
  
  6. Azok, akik intenzív zeneoktatásban részesülnek könnyen megtanulják azt, hogy bizonyos részletek hogyan állnak össze egy egésszé, és nagyon jó, alapos, lelkiismeretes szakemberekké válnak a jövőben.
  
  Amikor a tanuló egy új feladattal kerül szembe, ez a tudás az, ami arra készteti, hogy tökéletességre törekedjen és az adott tevékenységre összpontosítson.
  
  7. A zenében a tévedés az tévedés, egy hangszer nem szól jól, ha nincs tökéletesen felhangolva, a hangokat jól kell leütni ahhoz, hogy a zene szépen szóljon.
  
  Egy fellépés csak akkor jó, ha fárasztó munka és kemény gyakorlás gyümölcse.
  
  A zeneoktatás révén a gyerekek megtanulják értékelni a kemény munka gyümölcsét, és megütni a kívánt színvonalat, amelynél jobban semmi sem tükrözi és jutalmazza meg az erőfeszítéseket.
  
  8. A zenetanulás csapatmunkára és fegyelemre is tanítja a gyereket.
  
  Egy zenekar csak akkor játszhat jól, ha a tagjai mind együtt, egységesen dolgoznak, ha a hangzás harmonikus, és mindenki előtt egy közös cél lebeg: az, hogy a fellépés tökéletes legyen.
  
  Ez elkötelezettséget kíván a gyerek részéről, ugyanakkor rengeteg tanulást, gyakorlást és kemény munkát is igényel.
  
  9. A zene kiváló kreatív kifejezőeszköz lehet a gyermek számára.
  
  Ha az alapokat már sikerült gondos gyakorlással elsajátítani, a fejlődésre és önálló alkotásra való törekvés természetessé válik a számára.
  
  Az önkifejezési készség fejleszti a gyermek önbizalmát is.
  
  10. A zenetanulás olyan készségeket fejleszt ki a gyerekben, amelyek később hasznosak lesznek, ha az felnőttként boldogulni akar a munkahelyén.
  
  A zene a megfigyelés helyett a cselekvésre összpontosít, és megtanítja a gyereket arra, hogy szó szerint mindenütt megállja a helyét.
  
  A munkaadók ma már olyan sokoldalú alkalmazottakat keresnek, akik rugalmasak és könnyen alkalmazkodnak.
  
  A zenetanulás pontosan ilyen felnőtteket nevel a gyerekekből.
  
  Zeneórákon a gyerekek már korán megtanulnak kommunikálni egymással és megismerik a hatékony csapatmunka fogalmát.
  
  11. Az előadások alatt a gyermek megtanul uralkodni a félelmein és kockázatokat vállalni.
  
  Egy kis szorongás, izgalom sosem árt, hiszen életünkben gyakran kerülünk nehéz helyzetekbe.
  
  Minél korábban és minél többször kell szembenéznie vele, a gyerek annál jobban hozzászokik a félelmeihez.
  
  A kockázatvállalás elengedhetetlen, ha azt akarjuk, hogy gyermekünk maximálisan ki tudja használni a képességeit.
  
  12. A művészetek tanulása és a zenei nevelés fejleszti a gyerek szépérzékét, kreativitását, és ezek a készségek egész életén keresztül elkísérik majd.